Bizonyára találkozott már a betonvizsgáló kalapácsokat tartalmazó árlistánkkal. Ebben különböző tudású készülékek szerepelnek, áraik egy nagyságrendet fognak át. Vajon mi lehet a különbség közöttük, ha mind ugyanazon elv szerint működnek?
Raktárkészletünkből kiválasztottunk három műszert, amelyek amúgy egy árlistában szerepelnek. A legolcsóbb egy sajátmárkás termék - QAtestor, a felső kategóriát pedig a svájci Proceq képviseli egy klaszzikus analóg Schmidt-kalapáccsal és a legújabb digitális SliverSchmidt-tel.
|
|
|
| Eredeti Schmidt-kalapács | Sajátmárkás Schmidt-kalapács | SilverSchmidt |
Legnyilvánvalóbb különbség a műszerek között, hogy a digitális, adattárolós kalapács használata lényegesen különbözik a másik kettőétől. Azon kívül, hogy a kijelzés LCD-n történik, az elektronika átveszi tőlünk azt a feladatot, hogy a leolvasás után a műszer oldalán lévő (ha nem kopott még le), vagy egyéb helyen fellelhető görbe segítségével kelljen a nyomószilárdságot meghatározni. Persze ezen fölül a digitális technika rengetegféle bűvészkedést enged ez adatokkal. Ilyen pl. az alaktényező, vagy a karbonátosodás figyelembevétele, de említhetnénk a módosítható konverziós görbéket vagy természetesen a memóriát is.
A számok nyelvén kifejezve milyen különbségeket találunk a műszerek között?
Ennek eldöntésére egy roppant egyszerű és életszerű módszerhez folyamodtunk.
Volna.
Az eredeti elgondolás szerint betonkockákon mérve hasonlítottunk volna össze az egyes műszereket. Ennek mindössze az volt az akadálya, hogy a házi betonkonckáink igen inhomogénnek bizonyultak -hol kavicsra, hol legbuborékra mértünk, néha sikerült tömör betonfelületen is. Minden esetben kétszámjegyű szórásokat kaptunk eredményül.
|
|
|
| Mérési próbák | ||
| eredeti Schmidt-kalapáccsal | SilverSchmidt-tel | QAtestor Schmidt-kalapáccsal |
A teszt kedvéért ezért inkább egy ellenőrző üllőn mértünk, ahol hasonló problémák véletlenül sem léphetnek fel. Ennél, a visszapattanási számnak 80-nak kell lennie. Lássuk milyen eredmények születtek:
| Modell | Méréssorozat átlaga [-] | Méréssorozat szórása [-] |
| QAtestor | 79 | 1,2 |
| PROCEQ N | 79 | 0,30 |
| PROCEQ SilverSchmidt BN | 79,0 | 0,281 |
A táblázatban szereplő értékek a szerint vannak kerekítve, hogy a leolvasás valójában hány értékes jegyre adható meg. Ennek azért van jelentősége, mert bármilyen számólógép képes 20 mérési eredmény átlagát 8-10 tizedejegyre megadni, de értelme nem sok van, mert a skála/kijelző által biztosított leolvasási pontosság közel sem ekkora. Látható a táblázatból, hogy a digitális készülék mérési felbontása egy nagyságrenddel jobb, mint a hagyományos analóg műszereké.
Pontosságát tekintve (tehát hogy mennyire a valódi értéket méri a műszer), mindegyik eszköz ugyanúgy teljesített, a méréssorozatok átlaga megegyezik. Különbség azonban a precizitásokban van, azaz, hogy mennyire szórnak az eredmények. Míg a sváci gyártmányú műszerek szórása kb. 0,3; addig a sajátmárkás műszerrel ennél négyszer nagyobb szórást kaptunk. Ez a különbség nyilvánvalóan a műszer részegységeinek apróbb, szemmel nem látható megmunkálási különbségeiből adódhatnak. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy még így is, a nagyobb szórással is, hitelesíthető pontosságot ad.
Az ár/érték arány sorrend felállítását elsősorban a Vevőre bíznám, hiszen látható, hogy kevés pénzért pontatlanabb (bár természetesen teljes értékű) műszert, több pénzért pontosabb műszert lehet beszerezni, bár megjegyzendő, hogy a Proceq két gyártmánya között az árkülönbség valójában kisebb, mint amit egy analóg ill. digitális kivitel között várnánk.
Még egy választási szempont a tartósság. A QAtestorról még nincs sok tapasztalatunk, mindenesetre fém-részekből szerelt, nem pedig műanyag, mint a piacon "megforduló" más termékeknél. Az eredeti Proceq-Schmidt kalapács minden alkatrésze cserélhető és akár 50 évig működik!
Ha el nem lopják...
