Közvetlenül nyilván nem, természetesen a mérési eredményre történő befolyást villámteszteltük. A kérdés akkor merült föl legutóbb, mikor egy repülőgép-karbantartó műhelyben egy örvényáramos rétegvastagságmérő műszer átadásakor szóba jött, hogy a lemezvastagságnak hol van az a határa, ahol már nincsen befolyása a rétegvastagságra. (Azaz nem kell új kalibrációt készíteni.) Egyes alkatrészek falvastagsága ugyanis mindössze 1-2 tized mm volt. Ott a helyszínen ezt nem derítettük fel pontosan, ezért az irodában végeztünk egy gyors próbát.

A napokban előkerült egy hír a BBC honlapján, amit néhány magyar internetes újság is átvett. Önmagában már az is érdekelne, hogy hogyan buggyant föl ez a hír, hiszen amiről beszámol az az esemény már jópár hónapos: a Csandrajáan-1 (angolosan Chandrayaan-1) űrszonda vízjeget mutatott ki néhány holdkráterben a felszín alatt néhány cm-rel. 

Ez a kép egy újságcikket illusztrált, mely arról tudósított, szakértők vizsgálják a miskolci panelházban kitört tűzesetet, megállapítandó, a felhasznált hőszigetelés megfelelt-e biztonsági előírásoknak? Égésgátlóként, vagy épp égésfokozóként vett-e részt az eseményben?

 Más híradásokból meg azt tudhattuk meg, hogy egy Európában vezető műszaki felügyeteti cégcsoport szentendrei telepén folynak a vizsgálatok. Ezzel nem szeretném azt állítani, hogy ott készült a kép.

UV-lakkok optikai vizsgálatát végeztük el, goniospektrométerrel. Eszközünk Novo-Gloss IQ goniofotométer volt.

Na de miről is van szó?

Az UV-lakkokat a nyomdaiparban védő bevonatként használják. Ez a védőréteg azonban ún fényfoltosan tükrözi vissza a lámpák fényét és ez a torzítás zavaró lehet a kép élvezetében. A lakkréteg emellett hajlamos a narancsosságra (zavaró, vonalszerű reflexiók jelennek meg benne), a hálósodásra (szórt, diffúz fényfolt) és több, más olyan hatásra, amely tovább rontja a kép áttekinthetőségét.

Az ilyen felületen a hagyományos alapműszerek, az egyszerű fényességmérők általában azonos fényességi értéket mutatnak, mivel nem érzékenyek a felület textúrájára. Ezért ilyen felületen hibás, a valóságtól eltérő fényességi értékeket adnak eredményül, vagy éppenséggel olyat, amellyel már nem jellemzik helyesen a képek vizuális megjelenését.

Bizonyára találkozott már a betonvizsgáló kalapácsokat tartalmazó árlistánkkal. Ebben különböző tudású készülékek szerepelnek, áraik egy nagyságrendet fognak át. Vajon mi lehet a különbség közöttük, ha mind ugyanazon elv szerint működnek?

Raktárkészletünkből kiválasztottunk három műszert, amelyek amúgy egy árlistában szerepelnek. A legolcsóbb egy sajátmárkás termék - QAtestor, a felső kategóriát pedig a svájci Proceq képviseli egy klaszzikus analóg Schmidt-kalapáccsal és a legújabb digitális SliverSchmidt-tel.