Közvetlenül nyilván nem, természetesen a mérési eredményre történő befolyást villámteszteltük. A kérdés akkor merült föl legutóbb, mikor egy repülőgép-karbantartó műhelyben egy örvényáramos rétegvastagságmérő műszer átadásakor szóba jött, hogy a lemezvastagságnak hol van az a határa, ahol már nincsen befolyása a rétegvastagságra. (Azaz nem kell új kalibrációt készíteni.) Egyes alkatrészek falvastagsága ugyanis mindössze 1-2 tized mm volt. Ott a helyszínen ezt nem derítettük fel pontosan, ezért az irodában végeztünk egy gyors próbát.

A jelenség magyarázata egyébként az, hogy ezek a műszerek az örvényáram (a mágnesesek a mágneses téterősség) gyengülését mérik, ami alapesetben csak a rétegvastagságtól, azaz a szonda hordozótól való távolságától függ. Ezt a gyengülést azonban okozhatja a nagyon kis lemezvastagság is, de megemlíthetjük az ötvözet összetételének hatását is. Most az előbbivel foglalkozunk.

Fogtam a legvékonyabb (ez 0,6 mm-t jelent) alumínium lemezt, amit találtam és lefújtam Atestorzöld akrilfestékkel:

A méréseket egy pontban igyekeztem végezni, ki tudja mennyire fújok egyenletes rétegvastagságúra, ezen ne múljon. Az első méréssorozatot csak magán a vékony festett lemezen végeztem. A második esetében a ,,végtelen" lemezvastagságot úgy idéztem elő, hogy alátettem egy alumíniumtömböt.

A képen is látható a mérések egy-egy pillanata, mindkét sorozatban 20-21 mikronnak adódott a rétegvastagság, tehát a 0,6 mm-ig biztosan (ennél az alumíniumötvözetnél legalábbis) nincsen hatása a lemez falvastagságának a rétegvastagság értékre.